Tobb szem, tobb csipa…!

     Ugye milyen igaz, ha azt mondjuk:  “ Ha rokonainkat nem is, de munkatarsainkat megvalogathatjuk! ” Persze sokszor rajtunk kivul allo okok, – kapcsolatrendszer, kiskiralysag, beosztas – dontenek ebben is mint megannnyi mas teruleten, de az alaptezis, maga a valogatas, akarmilyen szinten tortenjen is, de igaz!  
    Mindig tetszettek az ilyen, fentihez hasonlo axiomak, melyek bizonyara csak hosszas megfigyelesek utan kerulhettek kozszajra, neha sajat gyartasban kristalyosodtak ki. Bizonyara mindenki ismeri a: “ Tobb szem, tobb csipa; Madarat tollarol, zoknit szagarol; Ketszer nem lehet ugyanabba a kutyaszarba lepni; Aki masnak vermet as, az siraso; A szerelem olyan mint a melegagy, lassan, de biztosan kihul; – stb. mondasokat…De meg mielott  elkalandoznek, visszaterek az eredeti felveteshez!  
    A tulajdonosno fejebe vette – es ha egyszer valami odakerult, akkor abbol ritkan engedett -, hogy a tobbunk altal eleddig rotacios alapon mukodtetett szallodai takaritoi posztra, foallasu beosztasban, felvetelt hirdet. Eloszor engem kerdezett meg, latva a hozzaallasomat, megbizhatosagomat, munkabirasomat, tudok-e valakit, akar Magyarorszagrol kijove, aki szivesen csinalna, es akit o azonnal alkalmazna erre a feladatra! Elsodlegesen az ismerosi koromben keresgeltem, bevallottan nem sok sikerrel.  
    Latva, es  hallva a visszajelzeseimet, idokozben munkakozvetito irodahoz fordult, akik igen hosszu listaval rukkoltak elo, a szobajoheto delikvensek fotoival, adataival feltuntetett valaszukban. Lattam, hogy a boseg zavaraval kuszkodik a feldolgozaskor, igyhat egyszer mellealltam, hogy magam is jol lathassam a jelentkezoket – mellekelt fotoikon. Bevallom,a  szakkepzettseg, referencia, elolvasasara idot sem forditottam, az hidegen hagyott.  Ellenben melegen ajanlottam mindazon noi jelentkezok figyelembe vetelet, – talaltam vagy negyet – ahol a mellekelt fotokon visszanezo arcokbol egy teljes szemelyiseget epitettem fel! Csak ugy, fizikalisan. Mint kiderult, nem is jartam messze a valosagtol, mert a tulajdonosno is ugy bukott le, amikor  “testmagassag” szempontok alapjan, kezdte elemezgetni a fiukat. Azert a valogatasaba, hogy arnyalja a kepet, belecsempeszte “kulon bejaratu” igenyeit is, – ugy mint a tokeletes angol nyelvtudas, referenciak, lakhely, szarmazasi orszag -, de az elszantsagan, amit a munkaero felvetel iranyaban tanusitott, ezek csak noveltek.
     Ezek utan nem volt meglepo, amikor ugy talalt ram az elso emeleten, hogy alig birt megszolalni. Gyanitottam, most vagy annyira elfaradt a felereskor, hogy asztmas letere esik nehezere a megszolalas, vagy valami egyeb turpissag, “alkalmi noi hypertonia” van itt a dologban! Csak a kerdesig kellett varnom… Tudok nemetul?
    Amikor meg az “atkos” altalanos iskolaban, ama bizonyos egy nyelv tanulasa kozul lehetett valasztani -demokratikus uton – akkor nem tanulhattam mast. Igaz, kulonorakra jarva mar ismerkedhettem a nemet nyelvvel, de maradandot -kulonosen ennyi ev tavlatabol – plane nem sikerult atmentenem. De meg mielott teljesen feladtam volna, egy “nein” erejeig lementem megadni a valaszt, azaz egy kicsit kivancsiskodni – megnezni az allasinterjut!
     Megrokonyodesemre, a barban levo Katherine-t  is magas vernyomassal, folyamatos, egybeero pulzussal talaltam meg lecovekelve, de o legalabb rogton utat engedett azonnali erzeseinek, es az arra jaro elso jottmentnek – nekem – sebtiben kiontotte latomasat!  Almai lovagjat latta megjelenni…
    A fene erti neha a noket, mert egy teljesen atlagos, magas szoke ferfi, ( raadasul nem felemas cipoben ) ult a szeken, aki Lengyelorszagbol jove, nulla angol tudasaval probalta meg nemetul eladni magat.  A vevoi kor ugye bovult eggyel…! Tobb napos vivodas utan a “vasarlas nem uttetett nyelbe” mivel ujabb jelentkezok erkeztek. Mindenhol kifogas volt, a gyenge angol, de gyanitom ez csak idohuzas volt, es titkon arra vartak, hogy idokozben az angolt a tokeletessegig magaba szivo lengyel gyerek ujra jelentkezik…
    Jelentkezett! Igaz nem ugy, es ahogy azt mindenki elkepzelte, mivel az szinkrontolmacs lengyel baratnojevel egyutt erkezett meg. Konnyeden, parban ugrottak at az elejuk tornyosulo akadalyokat! A celba is egyutt futottak meg be, de ahogyan a dobogon, a versenyt koveto hetkoznapi edzeseken is mar magara hagyta, ami – valljuk be elore – semmi jot nem sejtetett… Kulonosen nekem! Hiszen az ezt koveto legujabb feladataim egyike az lett, hogy alkalmi trenerre valva, vezenyeljem le, mutassam es tanittassam be az elvegzendo feladatokat!
     Hat nem kulonos, a legnagyobb segitseget  kezdetben az orosz nyelvnek koszonhettem! Miert? Mert Annacska egy kukkot sem beszelt angolul…!