1 Maninchester....

Hungarian women

    Az “egeszseges ferfiakat”  altalaban egy dolog erdekli, a masik a No! Igy van ez minden, magat ” makk egeszseges “- nek tarto tarsadalomban, es az onkifejezesnek, onmegvalositasnak majd minden agaban. Klasszikus eset, amikor meg az irok is muzsat valasztottak, de ezt a szot sem kerulhette el a magyaritas, ma leginkabb szponzornak hivjuk. A teljesseg igenye nelkul ide vennem  meg a trubadurokat is  a maguk cicanadragjaban, akiknek meg veletlenul sem jutott eszebe a “globalis felmelegedes” megzenesitese, vagy az azon valo lovagolas, bizonyara  a szotarukbol hianyzott meg a ” coming out “! Nem utolso sorban a festekvaszonra is jobban ragad, mitobb, kivankozik a noi aktot abrazolo festek, talan ez menthette meg a gimnaziumi muveszettorteneti orakat – az unalomba fulladastol…
   De mi a helyzet a mienktol eltero gondolkodasu,es habitusu orszagban, ahol a Wrigley`s (ragogumi) eleve fagyos korulmenyeket teremt…
   A lovagok es lo-vaginak orszagaban eltoltott  hosszabb idoszakom  – ugy erzem -, mar feljogosithat arra, hogy elemezzem azt, szemelgessek elmenyeimbol, es kozkincse tegyem a szebbik nemmel kapcsolatos elmenyeimet, tapasztalasaimat. Vannak….
   Igy bevezetoul, azt tudnam mondani, “az az igazi No, aki eszembe juttatja, hogy ferfi vagyok!” Miutan a ferfiak vizualis tipusok, igy elengedhetetelen a latvany! Meg jo, hogy minduntalan frissiteni voltam kepes az otthonrol atmentett emlekmorzsaimat, mert az itteni latvany csak emesztette a meglevot…
   Bizonyara abban is lehet valami, ki mit nez meg a masikon eloszor. Otthon, szerintem a penztarca vezetne, kontra  domborzati viszonyok, de ne vegyem komolytalanna a temat. Velemenyem szerint az oszkep a fontos, de az ordog mindig a reszletekben alszik! Itt Angliaban, a Holgyek, es nem csak a 21 ev alattiakrol beszelek, nagyon adnak magukra. Leginkabb zsirparnat, de ha kell, ezt ellensulyozando, minden nap fodraszhoz jarnak, smink, ruha divatos, penz nem szamit!
    Azt a ruzsos szajat sem feledem el soha, amit a tulajdonosno nevetesekor meglattam. Hat istenem, a fogaira is jutott…
   Sokszor szorakoztam azon, es hagyatkoztam a fantaziamra, latva a friss, fodraszati remekmuveket viselo gyengebbik nem hatso profiljat, vajon milyen lehet az elso, azaz az arc. Bizonyara az en hibam is lehetett, hogy amolyan magyaros arcocskakat kepzeltem el, es amikor mar-mar ossze akartam hasonlitani az elkeszult fantomrajzomat az eredetivel, mindig ugyanarra  a kovetkeztetesre jutottam! Bar ne tettem volna…
   Egy ido utan tulcsordultam a latvanytol, es vedekezeskeppen, talan a magam lelkenek kenegetese keppen, ecsetelni kezdtem a magyar Nok szepseget, csinossagat, elragadossagat- legfokepp a szalloda ferfi szemelyzetenek, akik irigykedve, a noi szekcio pedig utalattal viseltetett! Gondolhattak is, ” messzirol jott emberrel allnak szemben…! ”     Csak akkor kezdett komolyra fordulni a dolog,  amikor szobakat foglaltak a szallodankba erkezo majdani magyar vendegeknek…
   A koztes idot felhasznalva, veszforgatokonyveket fogalmaztam meg, mi lesz ha visszajara sul el az egesz. A vegkovetkeztetesem minduntalan az lett, bloffoltem mar nagyobbat is, es ugye a kivetelek szabalyt erosito modjarol ne is beszeljek!
   Eljott a nap. 

   Azokban a napokban, es azota is  jo volt magyarnak lenni, mert ott annyi kerdest kaptam… miutan az ott levo ferfiak meg tudtak szolalni. Akinek nem sikerult, annak segitettem megkeresni, majd leporolni az allat, ami megjelenesukkor minduntalan leesett. Az oregebbek hasztalan probalkoztak, megoldaskent plasztikai sebeszhez fordultak…Es megigertek, eggyel tobb indok, hogy  Magyarorszagra latogassanak!
 

4 ferfi, 2 het egyutteles…

 
   Kulonos valasztas ele allitodtam. A hazigazdamek, a szokasos – negyedevenkenti – nyaralasukra keszulodtek, azzal a nem kisebb cellal, talan igy sikerul kipihenni, es elfeledni az elozo, hasonlo lablogatas utan osszeszedett faradtsagot. Egyszerubben mondva, a lustasagot mentek kilustalkodni Olaszorszagba…. !
   En pedig valaszthattam a  : – vagy en vigyazok a kutyakra , vagy ok vigyaznak enram ket hetig – kerdesek kozul. Nalam egy ki nem mondott harmadik volt a befuto, de mivel ezt nem hallgatta meg senki, felvallaltam oket. Nem ez volt az elso ilyen egyutteles a (c)rokker spanielekkel, tudtam milyen testornek lenni.
   Bizonyara Alexandre Dumas ma mar szereplovalogatast tartana valamelyik kereskedelmi tevecsatornan, hoseinek kivalasztasahoz. Akkor meg csak az a “harom testor” letezett etalonnak, de azota ugyesen szaporodtak, sokasodtak, kulon iparagat letrehozva ezzel. Kis ironiaval azt is mondhatnam, “ma mindenki testornek szuletik, csak van aki tovabbtanul!” Igy megmosolyogtato, amikor a kardok helyett ma mar esernyovel is beerik, plane ha azt meg a verofenyes napsutesben ki-be is nyitogatjak…
   Az en kis testoreim – ellentetben velem –  mar nagyon vartak az elso talalkozast… Testorokhoz merten aludtak, es kifinomult erzekszerveikkel rendelkezven eszre sem vettek azt, hogy a lakasban maszkalok mar egy ideje. Mentsegukre legyen mondva, hajnali otkor jelentem meg eloszor! Oda is kellett koltoznom valamikor.
    Egyebkent mind a harman eltero szemelyiseguek. Gyanitom, a hazigazdaek is ludasak lehettek abban, hogy  mely szemelyisegjegyek erosodjenek meg masok terhere, akar a bosszantast is elero ingerkuszobig. Igy lett az egyikbol elkenyeztetett nyamnyila, a masikbol kezelhetetlen akaratos, a harmadikbol  ( leven nem hall ) a “most mutasd meg vetelkedok” meg nem ertett sztarja.
   Amikor osszehivtam oket, tartottam nekik egy kis eligazitast. Noha igen reszletes hasznalati utmutatot kaptam hozzajuk, mint igenyek, szokasok, finom falatok , vegyitve az en kotelessegeimmel, de mivel az szamomra ujat nem tartalmazott, elmagyaraztam hat az en “kulonbejaratu” elvarasaimat. Gyanitom a figyelmuk inkabb volt tulajdonithato a kezemben tartott ” ajandek falatoknak” semmint a valasztekos, helyenkent poenokkal teletuzdelt mondokamnak. Sokaig nem beszelhettem, hiszen mar csurgott a nyaluk a kezemet nezven, es magamra neztem. Kivel mosattathatnam fel a padlot….
   Az egyutteles szamos  surlodasi pontot general. Nincs ez maskepp nalunk sem              – embereknel – ,hiszen megint mas az, ha a kedvesedet nem csak egy randi erejeig latod a legjobb formajaban, hanem mar melletted aludva, reggel is…A fogkremes tubus fojtogatasarol mar nem is beszelve, de a wc uloke helyzete is dobogos lenne a listan!
   Ok is beprobalkoztak halotarsnak, de gondoltam ott meg nem tarthatok…Aztan ket percenkent felvaltva neztek meg alszom-e mar…
   Forditott napirendet elve, ezt ok konnyen megtehettek. Amig en dolgoztam, volt idejuk  pihenni, mivel a negy orankenti talakozasainkkor -nappal- alig birtak kinyitni a szemeiket.  Kesobb igazolni lattam is a ” tobb szem tobb csipa ” kozmondasomat, legalabb lesz mit eltavolitania a gazdaasszonynak – gondoltam. Ugyanis megerkezven  – megfigyeltem mar – ugyis azzal kezdi majd. Egyszer a szofan egymas mellett ulve lettem reszese egy ilyen proceduranak, amikor eppen vendegsegben jartam naluk.  Szergely Bubkat nem dobta ugy el a rud, mint ahogy az a bizonyos hagyta el a fultisztito rudacskat….Egy darabig meg lattam a roppalyat, aztan feszengeni kezdtem…. A tudat is nyomaszto, hat meg az a suly ami rajtam lehetett…!
   Sosem tartoztam azok taboraba, akik a nehezen alszanak el.Eddig a pillanatig! Tudtam, a melyalvast itt plane nem gyakorolhatom majd, hiszen az elso emeleten volt az agyam. Kulonos erzes az, amikor azzal a tudattal kellene eloltanod az ebrenleted lampasait, hogy almodban molesztalhatnak majd! Ez egy parkapcsolatban kimondatlanul is bizsergeto es remenyteli lehet, de ott, ahol velem egyutt negy ferfi van…?  Egy darabig szinkronban, azaz ketpercenkent felebredve neztem ra a hozzam betevedo potencialis molesztalokra, aztan a “leguvegesebb tekintetemmel” aludhattam el, mert az konzervalodott a hajnali negy oras elso tukorbenezesemig. A kutyak ekkor kivantak meg az elso locsolkodast!
   Szerencsemre, az eltelt ket het alatt utolagosan is koszonetet mondhatok a meteurologusoknak, de legfokepp az angliai idojarast szponzoralo “globalis felmelegedesnek”, hiszen csak ket nap esett az egesz idoszak alatt. Eddig ugy tudtam, es az Ir tengernel eltoltott kozos szabadidore visszagondolva, ok szeretik a vizet. De rajottem az eso az mas kategoria nekik is! Ennek megfeleloen nem is tavolodtak el  fizikailag  akkor, -dolgukat vegezven- a konyhabol a kertbe nyilo ajtotol, ahova csendben, “epiteszeti remekmuvet” allitottak, – vagy inkabb csapdat nekem – ,az  egyiptomi piramisoknak meg konkurenciat. En ezt mar csak akkor vehettem eszre, amikor a szabadba lepven, egyensulyomat vesztve, csonkagulava amortizaltam a “remekmuvet”! Aterezven sportcipom,es a magam lelkivilagat, mergemben felkaptam a kozelemben levo, amugy munkara hasznalhatatlan gyalogsagi asot, es az okori hajitogepekhez hasonloan foldkoruli palyara allitottam a maradekot.
Masnap, mar szarazabb korulmenyek kozott, a  kertben levo enekes madarak repertoarjait hallgatva, uldogelve a kerti asztal mellett,  csak mosolyogtam az egeszen. Kivaltkepp azon, hogy a szomszed gyonyoruen apolt kertjet, frissen nyirt gyepet, aranyhalakkal teli kerti tavat, szokokutjat latva, elobb-utobb ujra apolja azt, es akkor majd kertidegen “targyat” talal. Esetlegesen egy leesett UFO-t! Mig gondolataimban a kulonbnel kulonb variaciokat futtattam le, volt idom megcsodalni az uj keriteselemeket is, amit a hazigazda nem olyan  regen cserelt ki.Mondta is mikor atmentem, “miert nem  nezem meg”, de biztositottam afelol, hogy az Olaszorszagi utjuk alatt mast sem fogok latni. Igy is lett, hiszen  a szemem most is a frissen festett reszleteken idozott… Egyre hosszabban, egyre merevebben, es kivaltkepp  csak egy pontra koncentraltan…Aztan meg mar azon gondolkodtam, mikent fogom hihetoen elmagyarazni a meter magasan levo barna becsapodast…., talan a kutyak letrahasznalataval…?
   A kertben amugy szivesen idoztem.Koszonhetoen a jo levegonek,az aldasos D vitaminnak,  pihenteto gondolataimnak, no es a mokamester, orokke piszkito kutyaknak. Hiaba, az etelmegmaradas torvenye itt is ervenyes, miszerint “kaja nem vesz el, csak atalakul!”. Ehhez merten, az angol kertekrol kialakult velemenyemet, melyeket konyvekbol, neha az orszagot jarva kialakitottam, ez a hely nem erositette, a kutyak pedig kifejezetten romboltak azt! A “gazai ovezet” sem lehet annyira elaknasitva, mint ez a negylabuak altal hasznalt kifuto. Fiukrol leven szo, a “jeloljuk meg” cselekvesen tul mas sem motivalta oket, a csucs az volt, mikor “vizipisztoly csatat” vivtak, belecsempeszve a “magyar vandor” lolenges gyakorlatot – egymast pisiltek le! A csendes  polgari eletet elo szomszedok legnagyobb oromere pedig – legfokepp az etetesek kornyeken – hangparbajt vivtak. Sosem tudtam meg a kivalto okokat, lehetett az egy arra tevedt fuvallat, megmozdulo falevel, avagy a foldben fekvesi iranyt valto giliszta…
   Estenkent meseltem nekik, az en nemetjuhasz kutyamrol, aki – hala nekem – nem “kozepiskolas fokon”,  summa cum laude fejezte be tanulmanyait! Tekintetukbol kiolvastam  az elismerest, es lattam rajtuk azt a tanulasi vagyat amit csak ritkan lat az ember – meg en sem. Nagyon nem akartam atformalni oket az en igenyeimhez, de par dolgot azert megtanitottam nekik!
   Kezdodott a reggeli etetesnel. En sem szeretem a tejet, hat meg ok, es tobbszor lattam, amig a hazigazdamek vagy fel oran keresztul probaljak szep szoval rabeszelni oket a megivasara. Utana persze gravy bones-t ( kekszet) kaptak jutalmul. Velem is eljatszottak -volna- ezt, de  fordult a kocka, mert ok jatszottak el a kekszek kihalaszasaval, es mire sikerult nekik elfogyott a tej!
   Miutan a kertben mar tobb jatek volt mint a lakasban, itt is surgos valtoztatasokat eszkozoltem. A betero idegen lazan gondolhatna oket latvan, “ezek talan jatekkal a szajukban szulettek?” Pedig nem, csak olyan szajzarat kapnak a jatekok cipelesekor, hogy az rendszerint a kertbe kilepve oldodott csak. Igyhat addig nem nyilt ki, vagy csak annak a konyhai ajto, aki mar megszabadult jatekatol. Az elso idoben igen sokaig szobroztam az ajtonal, de megerte! Ket nap utan mar olajozottan ment minden.
   A nem hallo kutyaval kialakult jelrendszer is tokeletesen mukodott – nappal. Estenkent pedig hiaba is szolitgattam – emelkedo hangerommel – utolsokent kinnmaradva a kertbol bejonni, hasztalan probalkozasnak tunt. Olyankor zseblampas kereses indult…
   Jomagam alig vartam a ket het elteltet. Faraszto volt, a hajnali kelesekkel , ebren alvasokkal egyetemben, olyan volt ez, mintha harmasikreket neveltem volna – egyedul.   
Visszaterve a megszokott rezidenciamra, es visszaszokva a megszokott  kerekvagasomba, csendes mindenperceimbe, hianyozni kezdtek! Vagy a nem letezo gyerekeim, Akik mar korulottem futkarozhatnanak?!  

British Broadcasting Corporation

   Szerencsere a televizio csatornak vegtelen mennyisege, es a taviranyito kizarolagos, nevre szolo hasznalata  – egyuttesen – hosszu orakra kikapcsolodast nyujthat. Eppen ezert ulok a tevenek hattal, szoval ez jelenti nalam a hatter-televiziozast.
   Tobbnyire akkor fordulok meg, amikor erdekeset hallok benne, aztan ha a latvany nincs szinkronban a hallottakkal, marad a torzskorzes vissza, monitor elonyben…
A kozelmultam ket meghatarozo elmenye viszont odaszogezte a tekintetem. Nyilvan a BBC musorszerkesztoinek, illetve a nezesi szokasoknak koszonhetoen, kora delutan egy rajzfilmbe csoppentem. Aki a Kis vakondon ; Lolka Bolkan ; Moha es Pafranyon ; Kockas fulu nyulon , mint a rajzfilmgyartas szamomra meghatarozo remekein nott fel, tetszett a hasonlo egyszeruseggel megrajzolt tortenet. Hogy mirol szolt a rajzfilm? A pokokrol!
    Annyira erthetoen, egyszeru kis elethelyzetbe volt agyazva a “story”, hogy noha jomagam nem felek toluk, de azok utan es foleg ellenkezo esetben meg baratkozni is volna kedvem veluk. Legalabbis, akkor meg azt gondoltam!Par nappal kesobb, furcsa teszt alanya lettem…
    Nem felteteleznem, hogy a musor szerkesztoi kuldtek volna ide a hallottak utolagos letesztelesere, de teny, tevenezes kozben valamit megpillantottam a sotetben! Amolyan arnyekfele volt az, de kulonosebben nem aggodtam miatta, hiszen ilyen tajt estenkent mar szokott “kaprazni a szemem”! De miutan beindult a fantaziam, es az eberseg legyurte az almossagot,  felgyujtottam a lampat! Egyeb munkaim kozepette is talalkoztam mar peldanyokkal, es az otthoni nagyobb “keresztesek” utan azt kell mondjam: en meg eletemben ekkora pokot nem lattam, es ott nezte velem a tevet…Sajnos a rajzfilm sugallta mondanivalora akkorra mar nem emlekeztem, de azutan hamarosan nyugovora tertem. Annyi kulonbseggel, hogy masnap reggel – meg ha rossz emlekekkel is – de csak en keltem fel…
A masik kulonos elmenyem, egy keso delutani musor volt, amirol eloszor azt gondoltam, grimasz verseny talan. Aztan amikor az orrukat is befogtak a nezok, versenyzok,  remeltem, megint beleszaladtam egy  angol hulyesegbe, talan azok mind ” szarazfoldi  buvarok ” lehetnek(?), majd felremlett egy Pistikes vicc.
     ” Az orakon nem aktiv, rossz tanulo Pistike hazamenve eldicsekedett szuleinek, hogy megdicserte az osztalyfonoke! Apja annyira megorult a valtozasnak, hogy dicsero szavai kozepette csak megkerdezte a fiat: es mit kerdezett a tanar no, amire egyedul csak te tudtad a valaszt?!  – hogy ki szellentett….”
     Amikor mar legyezgettek is magukat a musorban, leginkabb az orruk tajekan, kezdtem hitetlenkedni!  Az azert csak lehetetlen, hogy ennyi Pistiket osszeszedjenek…?! Es ekkor meglattam a musor focimet, mely rogton vilagossagot hozott helyenkent arnyekolt gondolkodasmodomba. ” Who dung it ? “- szolt a nezokhoz, es a jatekosokhoz, akik a musorvezetovel egyutt a hanyingerukkel kuszkodtek. A helyenkent varatlanul begyorsulo kameramozgasokbol arra kovetkeztettem, nehol tul is juthattak a kuszkodesen…En ekkorra mar “fetrengtem” a rohogestol, mert a talcan kinalt allati urulekek letakarva erkeztek egymas utan, amit a musorvezeto fedett fel eloszor. Megszolalni persze mar alig tudott, igy tovabb adta a jatekosoknak. En mint a videken felnott nezo megnyertem az egesz versenyt, mert az ott levok ugy adtak a valaszt, – tobbnyire rosszakat – hogy nem is neztek oda a “produktumra”, ok a tulelesukert kuzdottek, no meg a hanyingerukkel… A ” felismero” jatek ugy fel oran at tarthatott, majd egyeb, legalabb ennyire erdekfeszito termeszettudomanyos kerdesekkel folytatodott tovabb….
    Kivancsi lennek, mekkora volt a nezettsegi mutatoja a musornak, ambar lassan kezdem megszokni, hogy az eltero gondolkodasmod masfajta igenyeket szul, es ezen az egeszen is csak egyedulikent szorakoztam ilyen jol!

Angol szepseg (szalon)

   Felnott fejjel kellett rajonnom, a ferfiak legalabb annyira hiuak mint a szebbik nem. Eleg, ha csak a legutobbi mosdasi szokasokat firtato felmeresre gondolok, miszerint, mi is el tudunk idozni a furdoszobaban legalabb negyszer hetente! A Nok mar csak egyel vezetnek… A legujabb parfumok, kozmetikai cikkek celkeresztjebe kerulve pedig csak gyozzuk ismerettel, no meg penztarcaval – nepies kifejezessel buxaval –  a  legujabb illatanyagokat fejben, orrban, avagy magunk korul tartani, ha mar a kozvetlen kornyezetunk csak statiszta szerepre karhoztatik! Azt kap, amit hasznalunk…
  Ilyen millioben egyre nepszerubbek a “szepseg studiok”, lehet annal jobb dolog, amikor a szepsegunk visszaszerzesehez mar mas segitseget is kell kerni…?
  Mindeddig azt gondoltam magamrol, nekem erre soha sem lesz szuksegem.Mindig is kineztem valahogy, – leginkabb a fejembol, a szemeimet hasznalva – es masok megnyugtatasara kozlom, en erosen javitom a fenti statisztikat. Ambar fodraszhoz nem szeretek mar jarni, mert a kivalasztott “trendi frizurat” nem kepesek mar megalkotni – alapanyag hianyra hivatkoznak. Es a legfelhaboritobb dolgok egyike, amikor a fodraszt peldaul “Hajasnak” hivjak…
  Ilyen elojelek utan szepsegszalonba mentem, vagy inkabb huztak.  Tarsamul a tulajdonos nom, es annak egyik tulspanolt spanielje szegodott, mert az odautat nem tudhattam.Rogton az indulasnal megkaptam a kutyust, – szerencsemre nem meroszalag porazt viselt – aki blokkolasgatlojat kikapcsolva azt hitte, majd en leszek az “utan-futoja”! Nemet juhaszhoz szokott bal kezem mindjart ertesere adta, velem aztan nem packazhat, es mikozben beszelgettunk a reggeli albion hideg levegojeben, CJ ( a kutya neve) elkezdett “kohogni”…,en inkabb ugy mondanam, fuldokolni! A kiserom enyhe kis fenek paskolassal, “ugyan no!” vert bele ujbol eletet, reszemrol ez komolyabb beavatkozast jelentett, mert csokkentenem kellett a visszahuzo erot…, attol tarva csak ketten erkezunk oda.
  Megerkeztunk. A bolt, amelynek kapujaban maradtam immar egyedul, teljesen jellegtelen volt, annak kirakataval egyutt, mondom ezt azert, mert szamtalanszor elmentem mellette ugy, hogy fel sem tunt: ott bizony egy “trimmelo bajnok” dolgozik! Mivel sohasem talalkoztam vele meg elotte, igy minden arra jaroban potencialisan a bolt tulajdonosat feltetelezhettem. Utobb kiderult, csak a spanielnek szolt a megallasuk, hiaba, az angolok kutyabolondok – is!
  Amikorra  tobbet varakoztam a kelletenel, roviden atgondoltam az eshetosegeket. Meg indulas elott benyomtam – no nem egy felest – hanem egy Tescos szatyrot a zsebembe, hiszen ha mar az volt rairva “every little helps” , gondoltam jol johet meg…Odatettem egy nogyogyasz kesztyut is, mivel urologusost nem talaltam. Tudva tudom, mindig a legvaratlanabb idopontokban tortenhetnek balesetek…! Gondolatmenetemet egy dormogos kutyaugatas forgacsolta darabjaira, mely lassan egyre hangosabb lett, es eloidezoje mar-mar ott allt elottem…Termetet tekintve, jobbnak lattam felallni addigi guggolo allasombol, aztan gyorsan odaszoltam a medvehangu kutya tulajdonosahoz: Is it friendly?  Kozben kiderult a kutyak jo baratok, es mikozben a bolt ajtaja is feltarult, megsimogattam a termetesebbet. Ha mar igy is ugy is fertotlenitenem kell a kezem, mindegy, hogy hany kutya utan teszem…
  Ket ora mulva talalkoztunk ismet, hiaba ennyi egy teljes general idotartama. Tudvalevoleg a vegeredmeny mindig ketseges, en alig akartam megismerni azt, akivel meg egyutt mentunk oda. Nem is nezett a szemembe, ugy jott hozzam, meg azt sem kerdezte meg: hogy tetszem? Ja, persze ez a nok kerdese lett volna!
Hazafele indulva csak azert neztek meg, mert nem tudtak beazonositani a fajtajat – gondolom – , es szerencsemre csak egyszer- ketszer lett szaggatott jarasu. De tulhuztam a holtpontokon.
  Otthon maradt tarsai nem ismertek meg. A dominans him, noha mar csak papiron az, de megkiserelte a tavolba latast. Erre csak azt tudom mondani, amit Apum mondott nekem, a minden utan erdeklodo 4-5 evesnek, amikor azt tudakoltam kulfoldon : ” Miert all fel a bika a tehen hatara? Hogy messzebb lasson…!”  Itt is valami hasonlo kezdodott volna, de az “elorelatot” lebeszeltem a sotet jovorol. Akkor meg nem tudhatta, amit en a naptarban lattam meg – a kovetkezo o lesz! Es ha vele is hazaernek….

Motto:szappan nelkul sehova

   A tenger latvanya mindig olyan misztikus. Ebbe belejatszhat az is, tolunk elvettek, de a miertekrol, a politikai hatter altalam torteno elemzesetol most eltekintenek, hiszen ez az oldal nem is erre valo. A politikusi szuklatokoruseg ram meg amugy sem jellemzo…
   Szoval egy kis idoutazassal inditva, ahogy en azt 4-5 evesen eloszor meglattam, majd elkereszteltem  ” nagy lavorra ” feletteb megmosolyogtat mind a mai napig. Legfokepp a merete nyugozott le, es, hogy abba mennyien belefertek! Az en gyerekemnek majd talan a “jakuzzi” jut6 eszebe…
    Emlekszem meg a Constanta-i kikotoben allo, az en furdovizemben uszkalo kishajoimhoz kepest szteoridokkal megnovelt tarsaira, amelyekre felnezve mar akkor is kiallt a nyakam. A partot ovezo homokbol is sok volt, ami homersekletetol fuggoen mindig  mehetnekre osztonzott, de amikor sehova se kellett menni, maradt az egyhelyben jaras. Ez meg kisgyermeknel nem feltuno, de az egyhelyben jaro felnotteknel…
  Kocsiban ulve eppen, es lapozgatva a regmult kepfoszlanyait jo erzes fogott el, hiszen ezek kellemes elmenyek, plane ugy, hogy most meg az Ir tengerparthoz tartunk. Mogottem a harom spaniel, akiknek az illatarol max. az jut az eszembe, ezek sem furodhettek mostansag, a bolhakra gondolva meg a Titanic, avagy uszasoktatas kovetkezik…
   Valahogy vartam azt az erzest, amikor a horizonton megjelenik majd az osszefuggo viztukor de csak nem akart igy tenni. Hiaba, a foldrajzi adottsagok tehetnek errol is. Volt meg ido az odaeresunkig, igy meg eszembe juthatott a korai nyolcvanas evek engem, es a tv csatornankat meg6arozo sorozata, az Onedin csalad. Noha jartam a forgatasainak szinhelyen is Liverpoolban az Albert dock-ban, de ettol fuggetlenul mind a mai napig emlekszem a film inditasara….”Peter Gilmore: magyar hangja Kristof Tibor, Jessica Bayton: Kaldi Nora foszereplesevel bemutatjuk a…mikorra megalltunk egy semmitmondo helyen. A kutyak a tenger illatara ebredhettek fel biztosan, mert azt meg senki sem lathatta, csak erezhette…Mert egy kis gyaloglas utan vegre feltarult a betonfalak koze szoritott IR TENGER. A kutyak itt mar szabadlabon vedekezhettek az ismetelt porazra kerules ellen, mert tavcsovel is alig lattuk oket – ugy elfutottak.
    Nem ilyennek kepzeltem el, foleg ugy, hogy a Baywatch lanyokat sem lattam sehol. Pedig itt a hideg homok miatt csak gyalogolniuk kellett volna – velem…Ki fog engem igy szarazon megmenteni?  Mert a hideg vizbe en amugy sem mentem volna bele – ellenben a kutyak meg ki se latszottak belole-, de egy jo beszelgetesre “Pamelaval” partner lettem volna…
   A poenbol odarakott teli kabatom ellenben jo szolgalatott tett, mert a szel amolyan vitorla bonto volt, sapka ropteto. A hullamok plane fodrozodtak ennek oromere, a “kis hableany” is fazhatott, vagy kulonoran volt…
   A partra merolegesen hullamtorok voltak telepitve, amolyan “gatakhoz” hasonlok. Ha mar a kutyak is olyan onfeledten ugrandoztak – alatta, gondoltam egyet, en is atugrok  egyet – felette. Mivel annak idejen kishijan sportiskolas lettem, elo is jottek a regmult emlekei. A feltolulo emlekek olyan erosek voltak, hogy arra gondoltam, ez mostsem  jelenthetne gondot, igyhat nekifutottam. Kis idovel kesobb, immar a tuloldalon, kezdtem el keresgelni a memoriamban, vajon mikor erezhettem utoljara a homok izet – a szamban….. Aztan azzal parhuzamos idosikban  – meg a homokon elterulve – pedig a nezokozonsegemet  stiroltam, vajon hanyan lathattak muugrasom…. Hiaba, az a ket centi hianyzott mar…Egyben maradtam, aztan bekesebb elfoglaltsagokat kerestem, kavicsot, kagylot gyujtottem, a mar meglevo kek foltok melle!
   Sajat bajomon mar az se segitett, hogy visszafele a kutyak meg budosebbekke valtak. Hiaba, a szappant otthon hagytuk…

Ha fenyo, akkor Karacsony!

     Az ev vege mozgalmassagat nyilvan az unnepek egymasutanisaga is befolyasolhatja. Kulonosen a december  jeleskedik ebben, ahova a hagyomanyok mellett, a piacgazdasag is betette a labat. En kulonosen szeretem az ev ezen idoszakat, ahol a karacsony jelenti az unnepek kicsucsosodasat, az EKG gorbenkkel szinkronban, kezdve a fenyofa utani futkosassal, es az alavalok gondos, kapkodasoktol mentes, idoben torteno osszevalogatasaval, becsomagolasaval, ami persze csak itt olvasva lehetseges…!
    Angliaban sincs ez maskepp, szemelyes erzekszervi kapcsolatom folyamatosnak mondhato, az unnepek kozeledtevel folyamatosan no, hiszen aktiv reszese vagyok a disziteseknek, ami hotel leven tobb embert erint meg!
     “Eppen ranctalanito, fiatalito kozmetikai kezelesben” vetettem eszre magam a mosodankban, – vasaltam – amikor a tulajdonos Holgy megkeresett. Hihetetlen, de azon asszonyok sem tudnak ugy lepedot, asztalteritot vasalni mint en – akik pedig itt a szallodaban ezzel foglalkozn(t)ak – , szoval neha muszaj megmutatnom a ” lecet “!  Mindig emelek rajta!  Szoval ott all elottem, es latom, sajatos fejranditasokkal probalgatja frissen keszult, melirozott frizurajanak viselkedeset, eseset a kulonbozo mozdulatokra…Meg kellett dicsernem!
     Fenyofa beszerzo korutra mentunk! Otthoni megtortent esemenyeket feldolgozva, konnyen hagytam magamra beszelni a rokafogu fureszt, amit persze csak a szemelyzet talalt ki a maga szorakoztatasara.Ebben jeleskedett a ferj is, de gondoltam, a magyar humor sem megy Angliaig, foleg ha en kepviselhetem!
     A boltba bejutas elott meg egy kis kocogassal adoztam az edzetlensegemnek, az egesz nap sehol sem levo szel az en sapkamra tartogatta bemutato ropteteset. Mar majdnem feladtam, mikor az begurult egy kocsi ala. Kipiszkaltam.
     A B&Q nagysagarol csak annyit, a nalunk megszokott Tesco hypermarket  pici, csaladi uzemeltetesu “garazs boltocskanak” tunhet igy osszehasonlitva. Sokat nem bameszkodhadtam, mert a fo celpont a fenyofak voltak. Persze igy december elejen, csak a bolt fedetlen teruleten lehetett becserkeszni oket, igy a futott terbol valo kilepesunk elott meg nyomtam egyet a sapkamon- lefele! Biztos ami biztos!
      Tobbszor korbejartuk a fakkokba rakott, gondosan meret szerint csoportositott tobb szaz fenyot, es amikor mar harmadjara tettuk meg az utunkat mindhiaba, muszaj volt megszolalnom.
– Nem feenyoert jottunk?  De, csak nincs az a tipus – jott a valasz!
   Majd egy kiseloadas kereteben megtudtam, milyet is keresunk valojaban, aztan ramutattam a fenyok feletti tablakra, miszerint mind olyan amit mi keresunk(!) Normannd, es nem level hullato…A gondok csak azzal kezdodtek, hogy egyik sem volt eleg magas. Persze a legkisebb is nagyobb volt nalam, de amikor meglattam a dobogos helyezettek egyikenek a torzset…, magyarul kezdtem el gondolkodni! Ki fogja ezt cipelni?!
     A legnagyobb kivalasztasa utan, es segitseg hijjan a jobb vallam jelentkezett teherhordonak, minekutan szelektiv lett a latasom. Ha mar annak idejen megusz6tam a leragasztott szemuveget, felnottkent nosztalgiaz6tam az erzest illetoen. A baloldali latasmod meg kivaltkepp idegesitett, mert egy picit igy belelattam a otthoni hetkoznapokat elcseszo politikusaink korlatoltsagaba! De energiam mar nem maradt a masik oldal kiprobalasara!
    Kozben – miutan ” vakon” kozlekedtem-, szemem elol veszett a tulajdonos holgy, akivel a fenyo kivalasztasaig meg egyutt voltunk. Szoval ott allok a nagy  fenyovel egyedul, a tobbi vasarlo elismero bolintasait bezsebelve az eronletem okan, es  tanacstalanul! Gondoltam, megfordulok! Eppen ezzel sikerult megtalalnom a kiseromet, miutan az altalam felboritott   -aruhazhoz meltoan nagy- hirdetotablat jott segiteni felallitani.
   A bolt jot rohogo szemelyzetetol aztan kaptunk egy megfelelo bevasarlo kocsit, igy azzal ha nem is konnyebben, de mar az idokozben helyreallt latasommal egyutt tudtam mar kovetni a mindenhova benezo soforomet.
    A  nagy kocsiba persze alig fero fenyo gyantas, karcsony estejet eszembe juttato illata gyorsan elfeledtette a vasarlaskori kellemetlensegeket.
    A recepcio mellett feldiszitve pedig szepsegevel karpotolt minden rea nezot…   

Plasztikai sebesz kerestetik…

 Mivel azon keves ferfi koze tartozom akik nem szegyellik felkotni.. a kotenyt, es kedvukre, neha masera is vigan fozocskeznek, sutkereznek, elindultam, edenynezobe! Megszokva az otthoni kinalatot, – nem kell ebben szegyenkeznunk – itt kisebb valasztekkal talalkoztam, nem is csodalkozom ezen, mert az angol konyhakban nem alkotnak maradandot!
“Hosszas belso vivodas utan” ket edeny kozul kivalasztottam a nagyobbat, es akkor meg helyen levo allal mentem a penztarhoz! Ott ugyanis kozoltek, az edenyre 25 ev garancia van!!! Hat igen, igy jar az a magyar aki boldogabb lesz egy edennyel, es kevesebb egy allal…
Aztan hirtelen eszembe jutott az 1912-es Titanic esete, es az abbol keszult film, amelyben Cameron korhuen tudott berendezni mindent a filmben, hiszen az akkor, a hajora berendezeseket gyarto vallalatok, csaladi vallalkozasok mind a mai napig leteznek! Es magam is talalkoztam tobb olyan termeknevvel, amelyek az 1870-es evekben alakultak ki…
A nalunk megszokott fantom cegeket itt nem ismerik, a garanciat nagyon komolyan veszik, mert itt a fogyasztokbol elnek, es a hirnev mindenek elott!
Halvanyan elkepzeltem, amikor a garancia lejartahoz kozeledve, meg mindig hasznalhato lesz az edeny, es en mar alig…

Megkivantam Magdolnat…

      Ma megkivantam Magdolnat! Minden normalis ferfival megesik az ilyesmi, de mivel ez az ismerettseg nem tegnap kezdodott, plane dicseretes! Sot,meg mindig aktualis! Tudtam, a delutani talalkozasig meg sok a tennivalom. Gondolataimat csak nehezen tudtam kordaban tartani, minden porcikamban felsejlett az elso talalkozas semmihez sem hasonlithato katarzisa, aztan mar szineket lattam – talan lila kod volt az….
     Persze jo elore felkeszitettem magamat, mi lesz ha nem sikerul? Megannyi kozosen eltoltott, orokkevalosagnak tuno emlekfoszlany utan…
En mindent beleadtam, hazait, anyait…, tojasok rendben! Kedves olvasommal az ujboli egymasratalalasunk minden egyes percet megosztanam,-  korhataros karika nelkul –  de itt talan az utolso a legfontosabb: a Magdolna elment! Regen sutottem ilyen finomat!

Pedig csak egy sima ebednek indult…

   
Megeheztem! Ez azon ferfias tulajdonsagaim egyike, amely napjaban tobbszor eszembe juttatja a fogyasztoi tarsadalomban elfoglalt helyemet, foleg azok utan amikor a bevasarlasaim eredmenyekent a raktarkeszleteimbol csipegetek.  Szerencsemre, egy hosszabbra nyult szombati konyhai tunderkedes utan boven volt mihez nyulnom, igy a boseg zavaraval kuszkodve mar elore – a konyhaba menet – menuket lattam, es kielegultseget.
    A konyhaban amig a micro, netan a gaz besegit, azzal szoktam szorakozni, hogy az ablakbol kinezve figyelem a forgalmat. Van latnivalo, a masodpercenkent elmeno jobbnal jobb autokbol rendszerint – es ez lett a heppem – a Skodakat keresem, mert szinte mindig a elokerul egy, ketto…A Zaporozsec itt nem lett befuto!
    De figyelmemet hamar megosztotta egy, a jardan baktato gyalogos, aki az angol testsulyindexenek koszonhetoen minimum a “weight watcher” tabor tagjakent a kutyajat setaltatta. A fiatal lany egykedvuen hodolt a naponta unasig ismetelt utvonalanak, lathatoan a kutya sem elvezte azt. Nyomokat keresett, amit a  muholdon Vago Istvant nezett kutyatarsai a vetelkedon felbuzdulva, mar megjeloltek!  Amikor erezte a helyes valaszt, elkezdett szaggatottan jarni…
     En ekozben a sajtot is rareszeltem a Bolognaimra, minek a frissen kiparolgo illatanyaga lassan kozlekedesi balesetet okozott a szamban! De nagyokat nyelve, figyeltem a paros kozott kialakulo egyre nagyobb tavolsagot…
Igazat adok azoknak a hivatalnokoknak, akik a kutyagumi mentesseg ellen harcolnak, mert itt tenyleg hihetetlen mereteket olt. Este nem is szeretek kozlekedni, mert nem latom hova lepek. Es a szerencsem sem tudom hova tunik amikor egy be nem tervezett cipotisztitasba torkollik…
    Annak ellenere, hogy a kajam mar mindent elkovetett a figyelmem felhivasara, bosszubol lassan kihulesnek indult,  de a kutyatartas nem eppen legnepszerubb pillanatai jobban erdekeltek…
    Amikor a kutyus hatso labai elobbre valoak lettek az elsoknel,mar sejtettem, itt piramis epites lesz! A gazdi jo 2 meterre tole, egykedvuen nezett korbe-korbe, mintha nem is az o kutyaja lenne az aki verejtekes homlokkal de valami geometriai format alakit. Aztan a gazdi picinyke kis retikuljeben kezdett el kotoraszni, itt mar sejtettem, eljott a leszamolas ideje. Valami AK -47est veltem felfedezni a kotoraszas eredmenyekeppen, de bizonyara azt csak az idokozben teljesen kihult kajam kuldte mergeben az elottem levo uvegre – nekem!
    Elokerult a zacsi, es a sokadik fizikai alaptorvenyeknek koszonhetoen, ami a tomeg-megmaradasrol szol, amennyivel konnyebben, de vidamabban folytatta utjat a kiskutya, a gazdi – pechjere – annyival lett meg nehezebb….

Valentin nap…

   „Kutyául érzem magam !” Ezen megállapításommal nincs is semmi baj addig, ameddig, ez a közmondás a négylábúak szürkeállományában formálódik meg. Ha már más fogalmazza meg, például a magyar honpolgár, akkor ennek inkább negatív kicsengése van – főleg így a választások utáni Magyarországon!
    De menjek is gyorsan vissza Angliába, ahol a kutyatartás példaértékű. Sokszor találkozom boldog, kiegyensúlyozott lelkivilágú kutyákkal, nem beszélve arról a háromról, akiket szinte családtagként ismerek. Sajnos benn a házban, de erről nem ők tehetnek…
Jólétüknek számos oka van, hiszen a kutya sok esetben „gyerekpótló”, házőrző, és néha a gazdi jóságát meghálálandó szőnyegrepiszkító! A demokrácia jegyében , joguk van mindent használni, az én idegrendszeremet először a leülésnél tesztelték…Mire én kigondoltam, az egyik odapattant, mire meggondoltam magam, leugrott. Talán négyszer játszottuk el ezt, aztán ráültem… egy másik székre.
   A kulináris élvezetekről nem is beszélve. A legjobb falatok, a legjobb időben! Boldog hétköznapok!
   De van itt valami, ami igazán beárnyékolja a gondtalan férfi kutyalétet! Úgy esett, -kivételesen nem az esőre gondoltam- hogy a három fiú műtőasztalra került. Golyót találtak bennük… A férfiaknak belegondolni is rémes, mi következett az első „kapavágás” után, – keresztelő. El is neveztem őket : „boys without nuts-nak”! De mivel minden rosszban van valami jó, így látom , időmilliomosokká váltak a lemondott randik, az elmaradó chat-ek miatt. Így, az esténként addig használt angol randivonalon is megszüntethették tagságukat, majd ettől megkönnyebbülve, megtanultak egy lábon futni!
    A történetem fintora pedig a műtét dátuma! Február 14. 2006  -Valentine’s day.

 

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!